"A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké..."
(5Móz 29)

1Ezután összehívta Mózes az egész Izráelt, és ezt mondta nekik: Saját szemetekkel láttátok, hogy mi mindent cselekedett az Úr Egyiptom földjén a fáraóval, összes szolgájával és egész országával. 2Saját szemetekkel láttátok a nagy próbatételeket, azokat a nagy jeleket és csodákat. 3Csak értelmes szívet, látó szemet és halló fület nem adott nektek az Úr máig sem. 4Pedig negyven évig vezettelek benneteket a pusztában, és nem szakadt le rólatok a ruha, a lábatokról sem szakadt le a saru; 5kenyeret nem ettetek, bort és szeszes italt sem ittatok, hogy megtudjátok: én, az Úr vagyok a ti Istenetek. 6Amikor elérkeztetek erre a helyre, kivonult ellenünk Szíhón, Hesbón királya és Óg, Básán királya, hogy megütközzék velünk, de megvertük őket. 7Elvettük országukat és odaadtuk örökségül a rúbeniaknak, a gádiaknak és a Manassé törzse felének. 8Tartsátok meg azért ennek a szövetségnek az igéit, és teljesítsétek azokat, hogy boldoguljatok minden dolgotokban.
9Ti ma mindnyájan az Úrnak, Isteneteknek a színe előtt álltok, törzsfőitek, véneitek, felügyelőitek és minden izráeli férfi, 10gyermekeitek, asszonyaitok és a táborodban levő jövevények, még a favágók és vízhordók is, 11hogy elkötelezd magad Istenednek, az Úrnak átokkal is fenyegető szövetségére, amelyet a mai napon köt veled az Úr, a te Istened. 12Ma a maga népévé emel téged, ő pedig Istened lesz, ahogyan megígérte neked, és ahogyan megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. 13De nemcsak veletek kötöm ezt az átokkal is fenyegető szövetséget, 14azokkal, akik ma itt vannak velünk, és itt állnak Istenünknek, az Úrnak a színe előtt, hanem azokkal is, akik ma nincsenek itt velünk.
15Ti tudjátok, hogyan laktunk Egyiptomban, és hogyan vonultunk át a népek között, hiszen nektek kellett átvonulnotok. 16Láttátok förtelmes bálványaikat, amelyek fából és kőből, ezüstből és aranyból vannak. 17Ne legyen azért köztetek olyan férfi vagy nő, nemzetség vagy törzs, amelynek a szíve ma elfordul az Úrtól, Istenünktől, és elmegy, hogy szolgáljon e népek isteneinek. Ne legyen köztetek mérget és ürmöt termő gyökér! 18Ezért ha valaki hallja ennek az átoknak az igéit, és áldásban bizakodva ezt mondja: jó sorom lesz akkor is, ha megátalkodott szívvel élek! Pedig emiatt elpusztul az öntözött föld a kiszáradttal együtt. 19Az Úr nem fog megbocsátani, sőt fölgerjed az Úr haragos indulata az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, ami meg van írva ebben a könyvben. Még a nevét is eltörli az Úr az ég alól. 20Különválasztja az ilyet az Úr Izráel minden törzséből, és romlást hoz rá, a szövetséghez tartozó átkok szerint, amelyek meg vannak írva ebben a törvénykönyvben.
21Megkérdezi majd a következő nemzedék, vagyis az ezután születendő fiaitok, meg a messze földről érkező idegenek, akik látják a csapásokat és betegségeket, amelyekkel ezt a földet sújtotta az Úr; 22és hogy az egész föld kiégett, csupa kénkő és só, nem lehet bevetni, nem kel ki és nem nő rajta egy árva fűszál sem; úgy elpusztult, mint Sodoma és Gomora, Admá és Cebóím, amelyeket lángoló haragjában elpusztított az Úr; 23megkérdezik tehát majd mindazok a népek: Miért bánt el így az Úr ezzel az országgal, és miért lángolt fel ilyen nagyon haragja ellene? 24Akkor így felelnek majd rá: Azért, mert elhagyták az Úrnak, atyáik Istenének a szövetségét, amelyet akkor kötött velük, amikor kihozta őket Egyiptomból, 25és más isteneket kezdtek tisztelni és imádni, olyan isteneket, akiket nem ismertek, akik nem hozzájuk tartoztak. 26Ezért haragra gerjedt az Úr ez ellen az ország ellen, és ráhozta mindazt az átkot, amely meg van írva ebben a könyvben. 27Lángoló haragjában és nagy felháborodásában kitépte őket földjükből az Úr, és eldobta őket más földre. Így van ez ma is. 28A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét.

El kell fogadnunk, hogy vannak titkok, amiket az Úr nem közölt a népével (28). A mi emberi értelmünk természetesen erre lenne kíváncsi. Nem ismerjük például Jézus visszajövetelének idejét, pedig nagyon szeretnénk tudni. Nem kell azonban bánkódni, hogy vannak titkok. A lényeg az, hogy Isten mindent kijelentett, amire szükségünk van az üdvösséghez, hogy őt megismerjük és őt kövessük. Jó, hogy ha tudunk azért hálát adni, hogy vannak kinyilatkoztatott dolgok is!

RÉ 100 MRÉ 100

„…a tiszteletadásban egymást megelőzők…” (Róm 12,9-21)

Az idősebb generáció mindig panaszkodott a fiatalabbra, a fiatalabb pedig, sajnálatos, de gyakran csak „szenilis trottyosnak" tartotta a kifutott, már befolyás nélküli nemzedéket. Változik körülöttünk a világ, és ezzel a felnövekvő nemzedékek is. Nem a változással van a baj, hanem hogy milyen irányban történik ez a változás. Fájdalmas az új generáció határozottsága, eltökéltsége, céltudatos magabiztossága. Ez a generáció nem féli az Istent, és az embert nem tiszteli (Lukács 18,2); de ha féli is az Istent, ez akkor sem látszik meg az emberszeretetében. Önmagán kívül senkit és semmit nem ismer. Hol van a figyelmesség és a tisztelet? Ezeken a létfontosságú „apróságokon" túl, az igazán nagy elvárásokra már rá sem merünk kérdezni, mint például: „iszonyodjatok a gonosztól" (9); „ne álljatok bosszút önmagatokért" (19). Megmondom őszintén: nem túl jó a közérzetem egy ilyen világban. Érdemes lenne a mai igerészt mondatról mondatra, önvizsgálatot tartva, a magunkévá tenni. Isten akarata szerint úgy kellene viszonyulnunk egymáshoz, ahogy ebben az igeszakaszban az előttünk áll.

Steinbach József dunántúli püspök Igemagyarázata a Reformátusok Lapjából a Bibliaolvasó Kalauz azon szakaszához, amelyet a Kalauz nem magyaráz.
Az Igemagyarázat online elérhetősége: igemellett.blog.hu.